(Gondoltam most már érintek valami népszerű témát is. Annyi helyen jönnek szembe a párkapcsolati tanácsok, hát jöjjön szembe mégegy.)

A párkapcsolat egy lélekölő, rettenetes dolog, nem ajánlom senkinek!

Nem erre számítottál ugye? Neked is beleöblítették az agyadba, hogy meg kell találni a nagy őt, meg egyedül nem jó, meg blablabla. Meg hogy párkapcsolatban élni normális, egyedül nem normális. Te is ezt gondolod, te szegény ember? Akkor jól átmosták az agyadat.

Én megértem, hogy mindenki boldog akar lenni. Azt viszont nem értem meg, hogy aki magában nem képes boldog lenni, miből gondolja, hogy egy párkapcsolatban képes lesz? Egyébként meg az ilyennek is lesz párja előbb-utóbb, méghozzá ő lesz abban a kapcsolatban a csicska. Szerencsétlen esetben évtizedek múlva döbben rá, hogy nem is boldog volt, hanem csicska. Lélekromboló…

És most jössz nekem a szerelemmel? No mit tanultunk az iskolában? A szerelem sötét verem. De hiába figyelmeztetett a költő, ezt még annyian se fogták fel, mint ahányan megtanultak térképet olvasni. Pedig azt is tanítják az iskolában. Tán mert nem fogalmazott a költő elég világosan. Tehát akkor érthetőbben: a szerelem narkotikum. Függőséget okoz és rombol. Úgy érzed, hogy repülsz tőle, miközben leépülsz. És kínoznak az elvonási tünetek, amikor nem kapod meg.

Nézd meg: mit csinál az emberekből a szerelem? Nem a nyálas filmekben, hanem a valóságban! Két szerelmesből lesz egy pár, amiről már említettem, hogy egy lélekölő, rettenetes dolog, de már elsőre se hitted el.

Akkor meg nem fogom neked külön elmagyarázni, ha ilyen értetlen vagy, tűnés!

(Az is lehet ám, hogy nincs is igazam, csak kezdek megpszichopatulni…)

(2021.03.31)