Megváltás, bűn, a nagyhéten leggyakrabban elhangzó szavak, tudós emberek mondják el mit is értsünk ez alatt és egyre jobban nem értem.

Nem tudom, mi az, hogy bűn. Valamiért nem is szeretem ezt a szót. Kéz a kézben jár olyan fogalmakkal, mint vád, ítélet. Önvád, bűntudat. Márpedig valahol mélyen azt érzem, hogy vádolni és ítélni bűn. Megerőszakolni a belénk kódolt „törvényt” mások által megszabott törvények érvényesítésével, bűn. Mert árt. Akiben az önvád és a bűntudat jelen van, elfogadta vajon a megváltást?

Igen, hiszem, hogy megtörtént a megváltás. Akkor viszont nincs vád, nincs vádló, ítélet sincs. Szeretet van. Ahol szeretet van, ott szabadság is. Szabadon megtehetem, ami belülről elindít. És nincs vád, nincs ítélet, vádló és ítélő sincs, legfeljebb következmény. Minden cselekedetünk visszaköszön egyszer. Ezért mondta a megfeszített, hogy úgy cselekedjetek az emberekkel, ahogy szeretnétek hogy veletek cselekedjenek. Tedd amit a szíved diktál, szabadon, szeretetben, és fogadd el békében a következményeket. Ez volna a történet lényege, hogy nekünk már ne kelljen megfeszülve élnünk.

Én ezért adok hálát!

(2017.04.15)