Én is kérek mesét! Minden este úgy alszom el, hogy nincs mese.

-Miről meséljek?

-Tényleg mondasz mesét?

-Tényleg.

-Akkor mondom.

Elkezded a mesét. Egy erdőben, nem a tengerparton, de azért nem messze tőle…

És mesélsz nekem, csendben hallgatom, még itt vagyok, még itt, aztán…

.. már nem ebben testben és nem ezen a bolygón, valahol, valahol, ahol otthon vagyok, ott járok valahol, valahol…

mesélsz nekem…

… bevillan egy kép, fűben egy gyümölcsfa alatt állsz mosolyogsz, boldogok vagytok valakivel, akivel közös a mesétek…

… mesélsz nekem, utazom, a meséd velem jön, hallgatom, és otthon vagyok…. valahol a csillagok között egy helyen, és érzem oda tartozom… fáj keménynek lenni… a forrás… onnan való a meséd is… és hallgatom és hallgatom, és most nagyon jó… már jártam itt… ismerős nagyon…

Meséltél nekem.

meséltél…

(2017.03.20)