Vannak mesék, történetek, amik meghatározzák gondolkodásmódunkat, ilyen például a tücsök és a hangya története. (van még ilyen történet számos, mint például Dávid és Góliát története, ami a párviadal alapvető szabályait megszegő aljas orgyilkos megdicsőüléséről szól, ez is megérne egy elmélkedést.)

A tücsök és a hangya történetében, ahogyan eredetileg leírták, a hangya pozitív szereplő, a tücsök negatív. Legalábbis, ha hagyjuk magunkat befolyásolni a szerző és az értelmezők által, de ne hagyjuk!

Elismerem, hogy a hangya pozitív szereplő. Szorgalmas, értékeket teremt, áldozatot hoz, mert dolgozik, amikor szórakozhatna is. Dicséret illeti! Legtöbben hangyák vagyunk, magam is az vagyok. Ám nekünk, hangyáknak is jár a kikapcsolódás! Nemcsak jár, szükséges is, hogy legyen erőnk másnap megint szorgoskodni. Fizikai, és lelki erőnk. Szükségünk van zenére, az a legjobb stresszoldó! Zene, színház, irodalom, ezek teszik elviselhetővé a hétköznapokat, ezek adnak új erőt. A művészek azok, akik elviselhetővé teszik a hétköznapokat a művészetük által. Mi kell ahhoz, hogy valakiből igazi jó művész legyen? Ahhoz tücsökként kell élni! Hangyából nem lesz művész, más valami őrli fel az energiáit. Szükségünk van tücskökre!
Márpedig tücsöknek lenni kockázatos. Nem egy stabil megélhetés. A tücskök megteszik azt a szívességet nekünk, hangyáknak, hogy vállalják az egzisztenciális kockázatot. Megvan bennük a bátorság, ami a kockázatkerülő hangyákból hiányzik.

Ezért pozitív szereplő a tücsök is!

2. Szubjektív kiegészítés.

Gyakran elkap az érzés, amikor művészek előadják a művészetüket, hogy hej, ha én is, én is köztetek lehetnék! Volt is korszakom, amikor íróként próbáltam meg alkotni.

Gyerekkorom óta tapasztalom, hogy ez a világ körülöttem nem nekem való. Hangyaként próbálok boldogulni, miközben csodálom a tücsköket, és közéjük vágyom, de nem tartozom közéjük, nem találom az oda vezető kaput sem.

Egy szép napon arra a gondolatra jutottam, hogy valójában tücsöknek születtem, de hangyák neveltek. Genetikailag tücsök, neveltetésében és viselkedésében hangya.

Ez a felismerés sok mindent megmagyarázott.

(a dátumot nem jegyeztem fel, valamikor 2020 és 2024 között)